Tré le Champ – Chamonix

2019. 08. 07.
Az éjjeli vihar elég durva volt. Többször felébredtem, hogy ömlik az eső. Szerencsére reggelre elállt, így össze tudtuk pakolni a cuccainkat is.


Gergő pakolja a sátrat


Reggeli vendég



Kávé után, az eső újra rákezdett. Nagyon rákezdett. Annál is jobban. Beöltöztünk és elindultunk a TMB jelzésen. Nem sokkal később jött egy ázsiai csoport akik óvatosságra intettek, hogy nem biztonságos az út. Nem tudtuk mitévők legyünk, így egy picit még mentünk a rendes úton felfelé. Egyre nagyobb volt a köd és a vihar. Nem sokkal később jöttek lefelé a lengyel lányok és mondták, hogy nagyon nagy vihar van fent és inkább az út mellett mennek vissza Chamonixba. Bennem is lett egy rossz érzés, hogy nem lenne jó ötlet folytatni az utat. Így pár perces hezitálás után, visszaereszkedtünk. A mai napig nem bánom ezt a döntést mert fent a hegyen a vihar nem olyan mint a városban. Ezt a nálam tapasztalabb hegymászók sokkal jobban tudják. Egyszerűen nem éri meg kockáztatni.
Így, Argentiére felé vettük az irányt és megkerestük az alternatív útvonalat. Majdnem mindig van egy másik útvonal is ahol tudtok menni. Azért is érdemes megnézni az útikönyvben mert ha eléggé felkészültek és edzettek vagytok, a túra során vannak nehezebb, gleccseres útszakaszok amiket nem éri meg kihagyni. Tudtok választani, hogy aznap a “könnyebb” vagy nehezebb útvonal fér bele. 🙂

Az eső egész nap csak esett és esett.
Alig találkoztunk emberrel, akivel mégis az szembe jött. Több futóval találkoztunk. Bármennyire volt barátságtalan időjárás, rengeteg szépségben tudtunk gyönyörködni.







Volt egy kis elkavarodás de visszatáltunk az ösvényre. Én ekkor nagyon durván eléheztem. A jövőben valahogy rá kell szoktatnom magam a folyamatos evésre.

Fejem, amikor egy fatörzset egy fejnek hallucináltam de rájöttem, hogy van egy Cliff szelet a zsebembe és inkább megeszem.

Kis idő elteltével megláttuk a táblát: Chamonix.
Megérkeztünk a város szélére és a nap is kisütött.
Először betévedtünk egy sportközpontba, de nem baj mert tudtuk, hogy ide vissza fogunk jönni egyik nap falat mászni.

Chamonix boulder terem

Nagyjából bármelyik sportboltban lehet kölcsönözni mászócipőt.

Visszatérve a megérkezésre. Diadalittasan és ázott kutyaszagúan sétáltunk át Chamonix utcáin egészen a kempingig. Fantasztikus a megérkezés érzése.


Chamonix kemping bejárat
A kempingben éppen nem volt senki a recepción de ilyenkor nyugodtan le lehet verni a sátrat és később rendezni a számlát. Kaptok a sátorra, egy nap esetén egy cetlit , több nap esetén egy fatáblát amin van egy szám. Így tudják hány napot voltatok ott és úgy tudjátok rendezni a számlát.
Kiteregettük a cuccainkat, bár úgy éreztem sose száradnak meg. Ami tiszta volt azt zuhanyzás után felvettük és felkerestük a mosodát a városban.



Kicsit körülnéztünk és egy sportboltban találtunk pár Sea to summit táskát, ami jó az elektronikai eszközeinknek, kb. féláron mint eddig bárhol. Szóval Chamonixba érdemes szétnézni. 🙂

Vacsorát a Cool Catsben fogyaztottuk el. Van pár vegán opció, ahogy első nap is említettem. Azért nem árt jelezni előtte mert volt aki nem volt képben mindennel. Nagyon laktató és finom a kaja.





A kempingbe visszafelé sétálva elfogott az érzés, hogy holnap már nem kell reggel korán kelni és elindulni az útra. Mekkora mázli, hogy utolsó nap áztunk szét ennyire mert másnapra nem száradt meg semmink.
Még 4 napot pihentünk Chamonixban, ahol meglátogatott minket Cilu és Balázs. Ők régi barátaink akik Svájcban élnek és velünk töltötték a hétvégét.

Elvittük őket kirándulni





Meg persze a Cool Catsbe is 🙂



A kemping:




Ilyen kajákat kb. bármelyik élelmiszerboltban találtok.


Minden este naplemente nézés


Nagyon ajánlom a Happy Cow alkalmazást, amit én mindig, minden utazás alkalmával használok. Így tudom, hol van lehetőségünk vegán opciókat találni. Így találtuk meg a Cool Cats-t és ezt e helyet is :




Reggeli futás után pedig a Blue Bird-ben kávéztunk, Van alternatív tej és mindig volt valamilyen süti vagy szendvics is.




Érdemes eltölteni a túra után itt pár napot. Ha szerncsétek van, akkor a felvonó is működik ( mi sajnos nem tudutnk felmenni) így megcsodálhatjátok a kilátást az Aiugille du Midi-ről.

Én beértem ennyivel is reggelente:


Kilátás a sátorból

Köszönöm szépen, hogy velem tartottatok a Mont Blanc körül! 🙂
Remélem tetszett a bejegyzések és a saját túrátokra tudtok belőle pár dolgot hasznosítani!
Amennyiben tetszettek a bejegyzések, kövessetek az instagrammon ,amit “kapcsolatok” menüben megtaláljátok.
Bármilyen túrával kapcsolatos kérdésetekre örömmel válaszolok.
Jó kalandozást! 🙂