
Most volt 5 hónapja ,hogy elindultunk életünk eddigi legnagyobb kalandjára,az El Caminora. Évek óta érlelődött bennünk, hogy kellene valami olyat csinálni amit a filmekben láttunk vagy amit az ismerőseink mesélnek de valahogy mindig csak halogattuk. Majd jövőre, majd két év múlva, benne van a 10 éves tervben és még sorolhatnám. Szóval kifogás az mindig volt.
2018 elég nyugisan kezdődött és az eddigi évekhez képest semmi utazási tervünk nem volt. Akkor kérdezte Gergő egy esti főzés közben, hogy : “- Mi lenne ha most mennénk el a Caminora? ” Természetesen teljes pánik, hogy “- Na de az most van!” Ez a pánik az eddigiekhez képest nem is tartott sokáig. Cserébe elkapott a hatalmas kalandvágy. Már nem is tűnt annyira lehetetlennek amikor kitűztük, hogy augusztusban elindulunk.
Ez mindenkinek legyen egy jó tanulság, hogy ha van valami amire nagyon vágytok akkor azt minél előbb meg kell valósítani. Kicsit se olyan közhelyes duma mint sokan gondolják. Én is mentem olyan előadásokra, workshopokra, hogy “Hogyan menj el szabadságra?” vagy “Hogyan utazz hátizsákkal? “. Elmondom. Fogd magad, pakolj és indulj el! Nyilván most már nagy a szám de tényleg ennyire baromi egyszerű az egész.
Ami viszont nem annyira egyszerű, az pedig az étkezés megoldása vegánként egy hosszútáv túrán. Indulás előtti hónapokban kerestem cikkeket, érdeklődtem Facebook csoportokban, hogy hogyan lehet túlélni a Caminot vegánként? Természetesen a legtöbb válasz az az volt, hogy sehogy és éhen fogunk halni. Ami persze nem történt meg mert akkor nem tudnék írni erről az élményről. Volt aki szerint vegetáriánusként még csak-csak meg lehet oldani de vegánként maximum kenyeret eszünk meg paradicsomot. Egy egészen kis százalék viszont biztatott, hogy nyáron sok a zöldség meg a gyümölcs Spanyolországban szóval tuti meg tudjuk majd oldani. Így is lett! A Camino nem csak ebben okozott kellemes meglepetést hanem megtanított rá, hogy hogyan győzzem le az ilyen félelmeimet. Ahogy egy caminos barátom Kinga mondta: “Tudod, hogy mindig van valahogy” .
Szóval a teljesség igénye nélkül szeretném megosztani veletek, hogy hogyan sétáltunk le 800km-t és ettünk jókat egy hónapig és találtunk ki jobbnál jobb recepteket. Ezek a receptek nem annyira Instagram kompatibilisek (még), inkább a helyzet, a lehetőségek és a fantázia szülte őket.
BUEN CAMINO!

