2019.07.30. 26km
Reggel későn keltünk mert Gergő nem találta a nadrágját amit pluszban elhozott ezért meg kellett várni,hogy Chamonixban kinyisson a Decathlon.
Utána el is indultunk Les Houches felé.
Nézzétek csak! Nagyon sokan járnak a környékre sziklát mászni és sok tanfolyam is van. Mi egyenlőre maradunk a Spider clubban. 😀
Les Houches felé nagyon klassz szakasz visz. Sok túrázóval és futóval találkoztunk. Szépen lassan beszélgetve mentünk. Becsatlakozott egy kanadai bácsi pár mondat erejéig. Elmesélte, hogy a felesége rokonai magyarok voltak szóval szoktak jönni Budapestre. Nagyon szereti a Vásárcsarnokot és a Dobostortát ,amit állítása szerint mandulalisztből készítenek. Sajnos sietnie kellett a felesége után mert azt mondta nála van a bankkártyája. Annyira viccesek a kanadaiak.
Mi is megérkeztünk a start kapuhoz és a turista irodához. Vettünk térképet amin rajta van az egész Tour du Mont Blanc útvonal. Sajnos itthon nem lehet ilyet kapni. Vettünk egy útkönyvet is de azt még Chamonixban. Térképet szinte bárhol lehet kapni, még a helyi Spárban is.

Kis keresgélés után megtaláltuk a helyes utat és mentünk tovább, hiszen az aznapi cél Les Contamines volt , ami még innen 16 km.

Az első holtpont elég hamar beütött. Vagy elszoktam a túrázástól vagy sose voltam hozzászokva. Innentől kezdve kb. végig sírtam. Felfelé menetelni több órán keresztül 16kg-os hátizsákkal nagyon ijesztő volt. Életemben nem fájt ennyire mindenem mint akkor, azt éreztem, hogy ezt lehetetlen megcsinálni. Az agyam blokkolt mindent és csak azt hajtogattam, hogy fáj. Én nem tudom , hogy miért de nem tudtam átlendülni rajta. Gergő sokáig biztatott, hogy hiába mondom, hogy nem tudok menni, hiszen jó tempóban haladok előre. Ezért is mondtam, hogy nekem a mentális része a nehéz mindig. Szerencsére ennek előbb vagy utóbb de mindig vége.
Azt szoktam mondani: ” A holtpont mindig egy hegy csúcsa előtti utolsó lépés. ”

Az első nagyobb pihenőnket a Col de Voza-n (1653m) töltöttük. Ide feljön egy kis vasút Chamonixból. Lehetőségünk van fagyizni, kávézni és üdítőzni.

Én ezt a helyet ajánlom a legjobban. Nagyon kedves a személyzet. A plusz lélekmelengető élmény pedig az volt, hogy az itthon hónapokig hajkurászott vegán solero fagyit ott lehetett kapni.
Újult erővel indultunk is tovább.
Ezután már aznapra nagyobb mászás nem volt. Kicsit sikerült megemésztenem az első holtpontot és szépen haladtunk Les Contamines felé.
Átkeltünk sebes vízesés felett és soha véget nem érő erdei ösvényeken,amiket néha kis falvak szakítottak meg.
Este 7 után megérkeztünk Les Contaminesbe. Borzasztóan elfáradtam és semmi másra nem vágytam csak arra, hogy lezuhanyozzak és egyek. Vagy egyek és zuhanyozzak. Vagy a kettőt egyszerre. Viszonylag nagyobb település, lehet szálláson is aludni de mi a kempinget választottuk. Egy kis keresgélés után jött a felismerés, hogy a kemping a városon kívül van , tehát még gyalogolunk több mint 2 km-t. Ami ha azt vesszük semmi de nem egy ilyen nap után. Van nagyobb bolt ( Sherpa ) ahol be tudtunk vásárolni. Természetesen csak haszontalan dolgokat ,mint például citrusos Schweppes ( itt ez volt a luxus dolgunk ) és Pringles ( a sima vegán ) .
Irány a kemping!
Camping Le Pontet:
– TMB teljesítőknek 4,40 euró a sátorhely . Ezen kívül még fejenként 5,50 euró maga a kemping használata.
-Elég nagy , így nem kell attól félni, hogy későn érsz oda mert sátorhely van bőven.
-Zuhany ( meleg víz ) , wc
-Mosó és szárítógép ( kézi mosásra is van lehetőség)
-Áram ( én csak a mosdóknál találtam de fáradt voltam )
-Nagyon segítőkészek az ott dolgozók
Aznap DM vegán ravioli volt a menü. Gergő és Bianka is boldog.
Este lefekvésnél voltak kétségeim, hogy másnap lábra tudok-e állni. Azért a biztonság kedvéért aznap kétszer fürödtem. Egyszer a kemping zuhanyzójában , másodszor pedig a Dr. Kelen izomlazítóban.




Vélemény, hozzászólás?