Randa – Zermatt

2022. 09. 11. 24.1km 1871m emelkedés 1691m ereszkedés 9 óra 7 perc
10. nap
Összeszedtük magunkat és elindítottuk az utolsó tracket az óránkon.

A napfelkelte már kezdte megvilágítani a magasabb csúcsokat.
A kemping recepcióján integettek nekünk és mi elindultunk a hegynek felfelé egy fenyvesen át.

Az éjszaka fagyott már egy kicsit, így jó volt, hogy felfelé be tudtunk kicsit melegedni.



Egészen addig mentünk felfelé amíg el nem értük a Charles Kuonen Hängebrücke-t.





Miután minden túrázó kölcsönösen segített képet készíteni a másiknak, nem volt más hátra, mint az Europaweg-en át visszatérni Zermattba.



Amikor rákerestem a túrára, akkor ezeket a részeket emelte ki a legjobban a legtöbb leírás. Abszolút okkal. Itt az egyik legszebb a panoráma. Szerintem ezen a napon több emberrel találkoztunk az ösvényeken mint az elmúlt 9 napban. 🙂 Itt nagyon jól ki van építve minden. Falécekkel van pótolva a hiányos talaj a keskeny úton. Kötél, amiben bátran kapaszkodhatsz. Stabil hidak a vízesések felett.

Jobb oldalt a Matterhorn bújkál.





Megmondom őszintén tegnap kicsit megijedtem mert az útikönyv szerint ez nagyon technikás rész és nehezen lehet haladni. Emlékeztek még arra a napra amikor Grächen felé átkeltünk a sziklaomláson? Itt ez nagyjából az 5%-a sem volt. Szóval ha csak a környéken jártok és nem az egész utat teszitek meg, mindenképp javaslom. Sok családot is láttunk, akik gyerekekkel voltak. Sőt, egy srác is szembe jött aki mesélte h Tibetből származik és éppen Magyarországról jött el, az Ozora után, hogy a hegyekben túrázzon. Elég boldog volt. 🙂

Vízesés felett kiépített híd


Ebben a barlangban volt kapcsoló is. 🙂



Ezen a szakaszon már találkozik a Tour du Monte Rosa és a Haute Route útvonala, így több nagy hátizsákossal lehet összefutni. 🙂


Kiépített utak biztonsága


Amint egyre több látszik a Matterhorn-ból, úgy közeledik Zermatt. Az órán is folyamatosan csökkent a távolság.

A gördülő kövekre ilyen tábla figyelmeztetett:

Ezen a rövid szakaszon végig voltak beállók, esetleges kőomlás vagy télen lavina miatt.





Vissza a valóságba.



Zermatt

Az óra már csak 2,5km-t mutatott. Ennyi volt hátra, hogy befejezzük és visszaérjünk oda, ahonnan pár nappal ezelőtt elindultunk.
A sífelvonó tetején van egy büfé, ahova megéri betérni egy klasszikus üveges kólára.


Az utunk lefelé kanyargós szerpentinen vezetett, fenyvesek között. Utolsó lépteinket, gazdag tűlevéltakaró tette kényelmesebbé.

Megérkeztünk a városba és elvesztünk a turisták között a vasárnapi forgatagban. A kempingben elterültünk a fűben és kiélveztük a megérkezés, semmihez sem fogható pillanatát.

A boltban ( ami közvetlenül a kemping mellett van ) megvettük a kalandot lezáró chipset és üdítőket.
A sátrat, ami újra otthon adott nekünk, most már utoljára kellett felállítani, hogy megcsillanhasson rajta a Matterhorn felett lenyugvó utolsó nyári napsugarak fénye.



Köszönöm szépen, hogy velünk tartottatok az idei kalandunkon is! Külön köszönöm a közben kapott bátorító üzeneteket és kedves szavakat!

Végezetül itt van ez a két kép rólunk, ami az utolsó utáni nap készült.

Fáradtan, kicsit leégve de mindig a legboldogabban. 🙂 Hiszen mikor máskor érezné az ember, hogy igazán él?