A cím aznap délután született amikor megérkeztünk Santo Domingo de la Calzadaba. A városnak van egy csodatevős tyúklopásos legendája ezért tyúkokat és kakasokat tartanak mindenhol. A szállás kertjében is a ketrecben voltak egy csomóan. Azon poénkodtunk, hogy mi lenne ha másnap tele lennének a lapok avval, hogy 3 gyanúsan zarándoknak kinéző egyén hangos “Animal liberation” felkiáltással kiszabadítja az összeset majd 4km/órás sebességgel próbálnak menekülni hatalmas hátizsákokkal. Jelentem, nem tettük meg. Reméljük jó soruk van azóta is.
Ez a nap sima volt, különösen nem volt nehéz a szakasz. Elértük a 200.-ik km-t.
Kicsit aggódtunk, hogy mi lesz a szálláson mert több mint 200 fős volt de nagyon elégedettek voltunk. A második szobával. Az elsőben ágyi poloskák voltak.
Aznap ünnepnap volt így sok alapanyaghoz nem jutottunk hozzá, így az aznapi vacsoránk :
Paprikás krumpli in chicken town
-paradicsom ( két napos Gergő táskájából )
-paprika ( ugyanonnan )
-hagyma
-krumpli
-fokhagyma
-olívaolaj ( találtunk )
Uborkát sehol nem találtunk, így sima salátát csináltunk.
Hannah teljesen odavolt a vacsoráért. El is kérte a receptet.Mondtuk neki, hogy ez aztán egy “very traditonal hungarian food”.
Eltelt már annyi idő, hogy kb. mindenki ismert mindenkit. Mindenkinek volt pár kedves szava a másikhoz és ez tetszett. Teljesen otthonosan éreztem már magam. Megtaláltam a helyemet.
Vélemény, hozzászólás?